bmenu1     fb1    insta1  

Kezdetét veszi a 3. szakasz!

A következő 10 napot Szicília szigetén töltjük, bejárva annak minden szép részét. A tervek szerint megmásszuk az Etnát és áthajózunk majd a Lipari szigetek egyikére is.

Szicília  a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója. Területe 25 700 négyzetkilométer, lakosainak száma kb. 5 millió fő. A szigeten található Európa leghatalmasabb tűzhányója, az Etna (3370 m). A vulkán nem fekszik messze Catania városától. Igen aktív, gyakori kitörések jellemzik.

Szicíliához tartoznak a tőle északra fekvő Lipari-szigetek (más néven: Éoli-szigetek, Ustica szigete északnyugati irányban, a nyugati partokhoz közeli Egadi-szigetcsoport és Pantelleria szigete, valamint a délnyugati irányban húzódó Pelagie-szigetek. A térségben az Etnán kívül vulkáni eredetűek a Lipari-szigetek, Ustica, valamint Pantelleria szigete is. Az itt található vulkánok közül több még ma is működik: ilyen a Stromboli és a Vulcano. Az elmúlt kétezer esztendőben Szicília gabonatermő vidékként vált híressé. Ma is elismert termékei az olajbogyó és a bor. A szigeten jellemző növény a macchia-bozót. A régi tölgyerdők maradványai is fellelhetőek még itt-ott, amelyek egykor a ma már kopár hegyeket borították. Az örökzöld tölgy a tengerszint feletti 300 és 600 méter közötti sávban tenyészik. A szigeten parafaerdőket is találhatunk.

Sok szicíliai kétnyelvű, így mind az olaszt, mind pedig a szicíliait beszéli. Ez utóbbi önálló újlatin nyelv, melyet görög, arab, katalán és spanyol hatás alakított. Fontos megjegyezni, hogy a szicíliai nyelv nem az olasz származéka. Noha sokan csak nyelvjárásnak tekintik, a Sicilianu egy különálló nyelv, gazdag történelemmel és figyelemre méltó, úgy 250 000 szóból álló szókinccsel bír, amelyet a különféle hódítóknak és telepeseknek köszönhet.

Mivel a főbb látványosságai – Agrigento kivételével – az főképp a sziget északi partvidékén terülnek el, ezért nem szokványos, kanyargós utat kell bejárnunk, de ez lehetőséget ad arra is, hogy ne csak a bámulatosan szép tengerparttal, hanem a sziget belsőbb vidékeivel is megismerkedhessünk. Kalandra fel!

 

A következő 3 nap útvonalterve:

 

 

 

A mai napon a sziget második legnagyobb városát, Cataniát vesszük célba.

 

Időjárás Cataniában:

Click for Catania, Olaszország Forecast

 

A nagyvárosi nyüzsgést elhagyva visszafordulunk északnak és nekiindulunk az Etna meghódításának!

AZ ETNA

 

 

A műút a Sapienza menedékházig visz fel (1921 méter), innen könnyített csomaggal bringával, vagy pedig gyalog várunk neki a hegyóriás meghódításának. Terv szerint a Filozófusok-házának romjaiig szeretnén feljutni a hegyre (2928 m). Ez túránk legmagasabb pontja.

 

Az, hogy az Etna ebből mennyit enged, az majd ott helyben kiderül.

 

Sapienza menedékház (1921 m)

Hatalmas parkolója van, legtöbben innen vágnak neki az Etna meghódításának. Legtöbben libegővel, vagy terepjáróval próbálnak feljutni a csúcs közelébe, de gyalog is 2-3 óra alatt megközelíthető innen a csúcs. Viszont a képekből ítélve – csomagok nélkül – bringával is bátran nekivághatunk a holdbéli tájnak. Innen még Kb. 10 kilométerre van a Filozófusok-házának (2928 m) a romjai, s még 1007 méter szintkülönbséget kell legyőznünk. Nehéz, de minden bizonnyal a túra legszebb és legemlékezetesebb útvonala áll előttünk, s itt már a melegtől sem kell tartanunk.

Filozófusok-házának romjai (2928 m, 0 lakos J)

Közvetlenül az Etna központi kráterének a tövénél épült

Európa legmagasabb működő vulkánja: jelenlegi magassága 3329 méter, ami állandóan változik a kitörések miatt.

A vulkán több szempontból is érdekes:

először is azért, mert a Föld valamennyi vulkánja közül az Etna kitöréseit jegyezték fel a leghosszabb ideje és a legrészletesebben; másodsorban, mert működésének körülményei mai napig nem egyértelműek, ezért a vulkanológusok érdeklődésének középpontjában áll, akik a működés magyarázatára több, többé-kevésbé egyenrangú elméletet is kidolgoztak.

A vulkán jelenleg is aktív, átlag másfél éves kitörési periódusban. Biztonsági okokból a csúcskráter nem közelíthető meg, de működés idején innen is látni a kráterek lávaszökőkútjait, hallani a vulkán morajlását. A csúcskráterek látogatása minden esetben szigorúan tilos (kivéve Tominak J).

Idáig persze csak ideális időjárási és vulkanolóiai körülmények között juthatunk, egyébként maximum a Sapienza menedékházig engednek fel minket.

Leereszkedvén az Etna tüzes-fagyos világából a mai napon még egy komoly próbatétel vár ránk, a Portella Mandrazzi-hágó (1125 m).

 

Visszatérünk Tirrén-tenger partvidékére, melyet Szicília legszebbjeként tartanak számon.

Holnap pihenőnap lesz, így Milazzo városából komppal indulunk a Lipari-szigetek egyikének meghódítására.

Pihenőnap a Lipari-szigeteken

Pihenés gyanánt Vulcano, vagy Stromboli szigetén töltünk egy napot.

 

Vulcano:

 

Vulcano-sziget (500 m, 500 lakos)

Nevéből adódóan vulkanikus jellegű sziget, a szigetcsoporton belül a legközelebb esik, Milazzo kikötőjétől. Vizi úton 40 km hajóúton érhető el. Komppal 1:20 perc, szárnyashajóval 40 perc az út.

A sziget nevét Vulcanus római istenről kapta, mivel az ókori rómaiak úgy tartották, a tűzhányó alatt található a tűz istenének műhelye. A mai vulkán szó e sziget nevéből eredeztethető.

A sziget a szomszédos Lipari közigazgatása alá tartozik, így azzal együtt az olaszországi Szicília régió Messina megyéjének része.

Északi szomszédjától, a szigetcsoport központi tagjától, Liparitól egy alig 900 méter széles csatorna választja el. 21,2 km²-es területével a harmadik legnagyobb területű társai között.

A teljes sziget vulkáni eredetű. Öt egykori tűzhányó nőtt itt össze, de háromból mára csak a félköríves kalderaperem maradt meg. A két aktív vulkán a Gran Cratere (nagy kráter) néven ismert fő csúcs és a tőle északra egy félszigeten fekvő Vulcanello.

Bár a vulkán formája kevésbé feltűnő, mint az ismertebb itáliai tűzhányóké (Etna, Stromboli, Vezúv), és mai aktivitása is elmarad e két utóbbiétól, jelentősége semmivel sem kisebb azokénál. A feljegyzésekből és a vulkanológiai kutatásokból tudjuk, hogy korábban sokkal aktívabb volt. Kitöréseinek erősen robbanásos jellege és a lakott területek közelsége miatt állandó figyelmet érdemel.

A vulkánok mellett a nevezetes iszapfürdő (Fanghi) vonzza a legtöbb turistát, amely 37 000 m²-es területen fekszik Porto di Levante öblében, a Fossa és Vulcanello között. Az 56 méter magas Faraglione-szirt tövében húzódó térséget a kráterhez hasonlítható intenzitású fumarolatevékenység jellemzi, amelyet nemcsak a parton, hanem az iszapfürdőtől mindössze néhány méter távolságban lévő sekély tengervízben is meg lehet figyelni mintegy 18 méteres mélységig. A gázkifúvások 500 m hosszú és 100 méter széles sávban nyílnak a parttal párhuzamosan, ezt a partszakaszt a helyiek Acquacaldának (meleg víz) nevezik. A kikötő melletti szikláról jól megfigyelhető a víz alatti gázfeltörések helye.

Ennek a szigetnek a megközelítése a legegyszerűbb a Lipari-szigetek tagjai közül, mivel Vulcano fekszik a legközelebb Szicíliához. Milazzo kikötőjéből (légvonalban 25 km) napi rendszerességgel közlekedik az autókat és autóbuszokat szállító komp.

Fontos tudnivaló, ami a sziget vulkanikus jellegéből ered, hogy a turisták ruházata gyakran megsínyli a kénhidrogénben és kénsavban gazdag levegőt. A kénhidrogén közvetlen hatása az iszapfürdőben töltött idő alatt is megmutatkozik, mivel az ezüst ékszerek hamar megfeketednek a rajtuk képződő ezüst-szulfidtól. Nem mellékes körülmény, hogy a fürdőzők bőre alapos tisztálkodás ellenére is hetekig jellegzetes záptojásszagú marad.

 

A mai napon Szicília legszebb partvidékén kerekezünk a Tirrén-tenger partján. A csodálatos szikás partszakaszon szebbnél szebb üdülőfalvak sorakoznak.

A következő 3 nap útvonalterve:

 

 

 

Capo Tindari (210 m)

Milazzotól 30 km-re lévő Tyndaris sziklája az északi part szimbóluma. A 260 m magas függőleges sziklafal tövében nyúlnak el a homokzátonyok közt tengervízzel töltött tavak. A platón van az ókori Tyndaris színháza, bazilikája és a városfal részei jó állapotban maradtak fenn. Belépő: 2 €.

Innen keményen sziklássá válik a terep, folyamatosan emelkedik és lejt az út. Patti előtt használhatjuk a jelzett partmenti utat is, vagy maradhatunk fenn a főúton.

Capo d’ Orlando (36 m, 14 ezer lakos)

Város a róla elnevezett fok végébe épült. Hegyes, tagolt partszakaszon haladtunk, s a továbbiakban is hasonlóra számíthatunk. Sok lesz a fel-le a végig látványos szakaszon, de nagyobb látványosságra majd csak 79 km múlva Cefalúban kerül sor.

 

Ma délelőtt még továbbra is a Tirrén-tenger partvidékén kalandozunk. Elérjük a partvidék legszebb üdülőtelepülését Cefalú-t.

 

Cefalú              (27 m, 12 500 lakos)

Cefalù ősi város , kb. 75 kilométerre a provincia székhelyétől Palermótól, és 185 km-re Messina városától. A város Szicília legnagyobb turistalátványosságai közé tartozik. Az utazó többek között római fürdőket, egy ősi katedrálist, szépséges tengerpartokat találhat a városban.

Legfontosabb látnivalói: a katedrállis és a szikla (la Rocca), mely 237 méterre emelkedik a tenger fölé, s csak gyalog mászható meg.

A Tirrén-tenger legszebb részén búcsút intünk a csodás partszakasznak és bevetjük magunkat a Madonie Nemzeti Park majdnem kétezer méter magas csúcsai közé. Újabb hegyi szakasz következik.

 

Gibilmanna kegytemploma (781 m)

15 km alatt 781 méteres magasságba jutottunk, itt már magyaltölgyesek uralják a hegyvidéket, s meredeken emelkednek fölénk csúcsai. A kegyhely után átbukunk a hágón, s lassan ereszkedik az út a hegyek közé.

 

Belső-Szicília

A mai napon Szicília belső vidékein tekerünk, átszeljük keresztben a szigetet. Célunk már a déli partvidék közelében fekvő Agrigento városa.

 

A tájék a sziget közepén így fest:

 

Agrigento (283 m, 39 ezer lakos)

(Szicíliai nyelven Girgenti), Agrigento provincia székhelye. A város egy tengerparti hegytetőn helyezkedik el. A város az ókori görög Akragasz (latinul Agrigentum) város helyén fekszik. Maga a város egy tipikus délolasz iparváros benyomását kelti, de a tőle délre található Templomok völgye megér egy látogatást.

 

Templomok völgye (100 m)

Az ősi Akragasz nagy területen feküdt, egy részét még máig sem tárták fel. A leghíresebb régészeti látványosság a Templomok Völgye (az elnevezés igazság szerint helytelen, mert inkább hegyhátról, mint völgyről van szó). Ez egy nagy területet jelent az ősi város déli részén, ahol hét fölséges, dór stílusban épült görög templom látható, amiket a Kr. e. 5. és 6. század között építettek. Mostani föltárt és fölújított állapotukban némelyikük a mai Görögország területén kívül eső legnagyobb és legjobban megőrzött ókori görög emlékek közé tartozik. A szóban forgó terület a Világörökség része. Két olyan épület maradt meg a legjobban, amelyeket hagyományosan Héra és Concordia istennőknek szenteltek. A Konkordiának szentelt templom figyelemreméltóan jó állapotban maradt fönn, ugyanis 597-ben keresztény templommá alakították. A Konkordia-templom körüli területet a korai keresztények katakombaként használták, akik a kriptákat a sziklákból vájták ki.

A többi templom már nincs ilyen jó állapotban, mivel számos földrengés rongálta meg őket, és köveiket is előszeretettel használták fel későbbi építkezésekhez. A legnagyobb közülük Zeusz Temploma, amelyet a himérai csata (Kr. e. 480) emlékére állítottak, és a valaha épült legnagyobb dór templomnak tartják. Annak ellenére, hogy használatban volt, láthatóan sohasem fejezték be, és a munkálatokat a karthágóiak Kr. e. 406-os inváziója után abbahagyták. A 18. században a templom maradványaiból sok követ elszállítottak és fölhasználtak Porto Empedocle kikötőjének építésénél.

Számos egyéb hellén és római lelet is található a város környékén. Ezek között egy, a hellenisztikus kor előtti barlang Démétér Temploma mellett helyezkedik el, San Buiagio temploma alatt.

 

Szicília délnyugati partvidéke

A déli és nyugati partvidék már nem olyan látványos, mint a Tirrén-tenger partvidéke, de azért akad ezen a részen is egy-két olyan látnivaló, amit kár lenne kihagyni.

 

A következő 3 nap útvonala:

 

 

  

 

A délnyugati csücsökben lévő városok már-már afrikai hatást keltenek. Nagyon sok a bevándorló, így a lakosság is elég vegyes összetételű.

 

Sciacca (75 m, 41 ezer lakos)

A város egy keleti kasba hatását kelti a halászkikötő felé hömpölygő házlavinájával. Óvárosa kifejezetten a gyalogosok számára épült. Elhagyjuk a főutat és a P79-en haladunk tovább, mely látványos dimbes-dombos szakaszokat tartogat számunkra.

 

A szicíliai "vadnyugat"

A mai nap a sziget nyugati nagyvárosaiban kalandozunk. Itt már nagyon erőteljes az afrikai hatás, egyes helyeken a lakosság több, mint fele észak-afrikai származású.

Marsala (tengerparton, 83 ezer lakos)

 Itt található a sziget legnyugatibb csücske, alig 145 km Tunézia délnyugati irányban. Jelentős borértékesítési központ.

 

Sóbányák Trapani előtt:


 

Trapani (tengerparton, 70 ezer lakos)

Marsala és Trapani között hatalmas sólepárlók vannak és szélmalmok uralják a látóhatárt, a tenger felé tekintve, pedig sziklák és szigetek. A városból indulnak a kompok a közeli szigetekre. A síkság után újból hegyes szakasz következik, Palermóig két komoly hegyet le kell gyűrnünk. Persze akár ki is kerülhetnénk őket, ha nagyon akarnánk.

 

Időjárás Trapaniban:

Click for Trapani, Olaszország Forecast

 

A nap második felében elhagyjuk a tengert, s még egy jókora domb vár ránk, melyről egy középkori városka néz le. Erice:

 

Erice                (751 m, 29 ezer lakos)

Középkori település egy 700-as hegy tetejére épült. Néha akkor is felhőbe burkolózik, mikor egész Szicília felett süt a Nap. Főként a panoráma miatt szoktak ide jönni, meg a város hűvösebb klímája miatt. Fentről az egész nyugati partvidék jól belátható.

 

Megérkezés Palermoba

 

Megérkezünk a sziget fővárosának számító 725ezres nagyvárosba.

 

Időjárás:

 

Click for Palermo, Olaszország Forecast

 

 

PALERMO (tengerparton, 725 ezer lakos)

Szicília fővárosa. Fekvése egyedülálló, hatalmas hegyek veszik körül minden irányban, kivéve északról, ahonnan a tenger övezi, ezért „aranykagylónak” is becézik. A hajdanán még nagyon elegáns nagyváros mára a pusztulás útjára lépett. A városnak rengeteg építészeti emléke van, a normann európai építészet központja. Amennyiben időnk engedi bevesszük a várost. Este 6-ra viszont a kikötőben vagyunk hivatalosak.

 

Este 8 órakor indul a kompunk Máltára:54tenacia2

 

Két keréken a Nagyvilágban

A honlapot szerkeszti és a túrabeszámolókat írta: Puskás Zoltán (pusizoli).
A nagyvilagban.hu a következő, korábban az alábbi címeken elérhető weboldalat tartalmát egyesíti:

  • pusizoli.extra.hu
  • pusizoli.weboldala.net
  • pusizoli.notabringa.hu
  • usa.notabringa.hu

Az oldal tartalmi elemei - a forrás-megjelölés és szerzővel való egyeztetés után - szabadon felhasználhatóak.

Köszönjük látogatásod!

Közösségi oldalunk

© 2018 Két keréken a Nagyvilágban

Keresés

logo1

Tovább a hegymászós oldalra

Hegyi logo2

Free Joomla! templates by AgeThemes

This website uses cookies

A webhely cookie-k segítségével elemzi a forgalmat. A webhely használatával elfogadja a cookie-k használatát.
Statisztikák készítése céljából a felhasználási adatokhoz a Google is hozzáférhet.