Négy év után újra visszatértünk a Dolomitokba, amit jogosan neveznek Olaszország egyik legszebb magashegyi vidékének. Az észak-olasz hegyvidéken, másztunk örök klasszikus utakat Sylvester Stallone nyomában járva, láttunk azúrkék tavat turistákkal körülvéve, botladoztunk egy elfelejtett magashegyi körtúrán a szintén elfeledett Sorapiss csúccsal, harcoltunk a délutáni viharokkal, amik nem értek utol minket és trükkös falrajzokkal is szembesültünk.
Bővebben: Dolomitok 2022
Újratervezés és alkalmazkodás. Ez a két szó jellemezte a legutóbbi éveket. És mondjuk ki, 2022 is feladta a leckét: utolsó pillanatos tervezés, egyezkedés ki-hova szeretne (vagy nem szeretne) menni és menetrendek. De a legfontosabb célkitűzésünk volt, hogy bárhova is kerülünk, hozzuk ki belőle a legjobbat. Így szinte „miért ne, úgyis jó lesz” alapon választottuk ki az olasz főváros és a szicíliai Catania városa közötti útvonalat. Egy kis előzetes: a célkitűzés teljesítése sikeres volt!
Bővebben: Olaszország 2022
2022 nyarára három év után újra látogatható lett Norvégia. Fiaimmal az elmúlt években egyre hosszabb és nehezebb túrákat vállaltunk be, így idén eljött az ideje a szintlépésnek, az első teljesen önálló kéthetes kerékpártúrának. Peti és Csabi kalandjai következnek a Skandináv-félszigetről.
Bővebben: Norvégia 2022
2022 június első hétvégéjén háromnapos családi túrára indultunk a Retyezát-hegységbe. Utoljára 2004-ben jártam itt teljesen tapasztalatlan magashegyi túrázóként ez volt az első hegység, ahol kétezer méter fölé jutottam. Ezen az első túrán sajnos kimaradt a hegység névadó csúcsának megmászása, így bőven volt miért visszatérni.
Bővebben: A Retyezát kétezresei 2022 júniusában
2022 májusában északra vettük az irányt. Célunk az volt, hogy egy hétvége, azaz két nap alatt megkerüljük a világ legkisebb területű magashegységét, a Magas-Tátra vonulatait. Jó szokásunkhoz híven a kiadós elázás idén sem maradhatott ki, de így legalább egy új országot is kipipálhattunk.
Bővebben: A Magas-Tátra megkerülése 2 nap alatt
Április közepén már mindenki az itthon jelentősen elcsúszott tavaszt várta dideregve. A tavaszi szünethez hozzácsapva pár szabadnapot, találtam megfizethető árú repjegyeket. Gran Canaria a többi Kanári-szigettel együtt, már az előző nyári túra tervezésekor is szóba került, nem véletlenül: óceánpart, spanyol nyelv, illetve mentalitás, és talán a legfontosabb, mindenfelé hágók és végeláthatatlan szerpentinek. Hát így kerültem egyedül, vagyis a bringámmal, Surlyvel az Atlanti-óceán egyik szigetére!
Bővebben: Gran Canaria 2022
Észak-Amerika sivatagos vidéke, másnéven a Vadnyugat bámulatos természeti látnivalók hazája. 2013 nyarán túrakerékpáros expedíciónk keretében a Sziklás-hegységről legurulva mintegy 2200 kilométer várt ránk ezen az embert próbáló vidéken. „A sivatag nem kínál semmit, de mindent elfogad” – tartja a mondás, s mi is sokat tanultunk, tapasztaltunk az itt töltött három hétben. Legfőképpen azt, egy túrát nem elég túlélni, hanem át is kell élni! Minden szépségével és nehézségével együtt. Minden út számos külső körülményt tár elénk, melyek nem fognak alkalmazkodni igényeinkhez, így nekünk kell alkalmazkodnunk hozzájuk. Ugyanakkor mindenkinek megvan a maga „belső” útja is, melyet saját maga alakít. A külső tényezők adottak, de a döntés rajtunk áll: mi az, amit hazaviszünk belőlük. Én így éltem át az itt töltött napokat.
Bővebben: Kanyonok földjén
– Vajon szentségtörés egy zarándokútra bringával ráhajtani? – tettem fel magamnak a kérdést még jóval azelőtt, mielőtt megérkeztem volna Spanyolország búzamezőktől sárgálló jellegzetesesen dombos vidékére, Navarrába.
Korábban nagyon sokat olvastam az Útról, melyet már oly sokan és sokféle indíttatásból végigjártak, s ha bátorságom és elszántságom meg is lett volna hozzá, időm annál kevesebb. Ráadásul mindig nagyobb szerepet játszott életemben a bringatúrázás, gyalogolni csupán egy havas hegycsúcs irányába szeretek. De lehet, hogy ezek csupán kifogások? Lehet, hogy még lélekben nem vagyok elég érett ahhoz, hogy végigcsináljam?
Bővebben: Bringával az El Camino zarándokútján
Kirgizisztán. 4300 kilométer keleti irányban, Közép-Ázsia szívében található. „Ázsia Svájca” – olvastam valamelyik útikönyvben ezt az „fantasztikus” hasonlatot. Igazándiból nem értem, ha valahol hegyek vannak, azt mi – európai emberek – miért tesszük rögtön Svájccal hasonlatossá. Jártam-keltem már sokat a nagyvilágban, s azt tapasztaltam, hogy hegy és hegy között is óriási lehet a különbség. Jelen esetben a Berni, vagy Wallis-i Alpok és a Tien San köszönőviszonyban sem lehet egymással.
Bővebben: Két keréken a Tien San földútjain