bmenu1     fb1    insta1  

Montenegró

2007 augusztusában folytattuk a "fehér foltok" feltérképezését. Európa eddig számunkra ismeretlen vidékére, Montenegróba terveztünk egy körtúrát. Csapatunk új taggal egészült ki, megérkezett hozzánk Bimbó Laci. Egy csodaszép, ugyanakkor igencsak embert próbáló 10 napot töltöttük, miközben bejártuk a kicsiny ország megannyi csodás helyét.

Előszó

Montenegró – vagy ahogy lakosai nevezik – Crna Gora piciny, eldugott darabja Európa földjének. Tájai azonban változatosak, bővelkednek a természeti szépségekben, sőt nem túlzás azt állítani, természeti csodákban. Van tagolt, sziklás, vagy homokos tengerpartja, onnan hirtelen, meredeken égbetörő, rekordmélységű kanyonokkal szabdalt karsztos hegyvidéke, mocsárvidéke, régi vagy új, jó hangulatú városai, millió kellemes kávézója és étterme, helyi specialitásokkal, italokkal, s még számos olyan tulajdonsága, amit hasonló földrajzi helyzetű országokról nem tudunk elmondani. Minden van, ami a magunk fajta turista számára vonzóvá és elérhetővé teszi. S ráadásul megfizethető áron.

Montenegróban olyan változatos a természet, ami csak nála jóval nagyobb országokról mondható el. 4 nemzeti parkja van, melyből 3-ban, sorrendben a Durmitorban, a Biográdiban és a Shkodraiban mi is látogatást teszünk.

Elsőként az Interneten olvastam egy jó hangulatú kerékpáros túrabeszámolót, ez indította el a „lavinát” melynek következménye ez a túra lett. Amikor elkezdtem szervezni, már biztos volt, hogy a nyár elejét Skandináviában fogjuk tölteni, így ennek ellenpólusaként egy melegebb vidékre vágytam. A másik vonzerő, ami első látásra megtetszett, a mindig oly nagy kihívást jelentő hágók voltak. Bár Norvégiában folyamatosan hegyek között kanyargott utunk, igazán komoly szintemelkedés nem volt. Így – Ausztria és Svájc után belecsempésztem egy-két ezer méter feletti magashegyi szakaszt is az útvonalba. Nem volt nehéz dolgom, ugyanis Montenegró jelentős részét hatalmas hegyek borítják.

Montenegró területe kb. egyhatoda Magyarországénak, lakosainak száma 651ezer fő. Északról Szerbia, nyugatról Bosznia-Hercegovina és Horvátország, keletről Albánia, délről pedig az Adriai-tenger határolja.


map monti


Túránk Baranya megyéből, Villányból indul, költségmegtakarítás címén egy nap alatt átszeljük Horvátország Szlavónia nevű alföldjét, s a Száva-folyón keresztül átlépünk Boszniába. Erről az országról is sok jót hallottam, mégis megrémisztettek az alig több, mint 10 éve véget ért háborúból a földben maradt aknák, így egy viszonylag gyors áthaladást terveztem. Két napot töltünk majd el ebben a multikultúrális országban, az utunk hátralévő részében Montenegróban túrázunk. Elsőként átkelünk az ország legmagasabb hegységén, a Durmitoron található majdnem 2000 méter magas hágón, majd Európa legmélyebb szurdokvölgyében a Tara-kanyonban haladunk tovább. Egy újabb hágó leküzdése után a Morača-folyó kanyonjában haladva elérjük Podgoricát, a fővárost. Útba ejtjük a Balkán legnagyobb területű tavának, a Shkodrai-tónak partvonalát, majd az ország – légvonalban 73 km hosszú – tengerpartján haladunk végig. Utunk végén is vár ránk egy kiemelkedő látványosság, a különös alakú Kotori-öböl.

A túra előtt felvettem pár olyan bringással a kapcsolatot, akik már jártak ebben az országban, így én biztos voltam benne, hogy biztonságos és egy jól megélhető helyre tartunk. Társaim először mégis elég bizalmatlanul fogadták ötletemet.

Ennek elsődleges oka a háború, mely jelentősen visszavetette Jugoszlávia utódállamainak gazdaságát, s ennél fogva látogatottságát is. A délszláv nagyhatalom felbomlásával Montenegró 1992-2006 között unióra lép Szerbiával, majd népszavazás alapján 2006. június 3-ától független állam (86,5%-os részvétel mellett 55,5% szavazott a függetlenségre), melyet azóta a jelentős hatalmak sorra elismertek. Hivatalos nyelve a szerb, bár a montenegrói identitású emberek általában úgy tartják, hogy ők montenegróiul beszélnek és nem szerbül. Ők viszont mindössze a lakosság 43%-át teszik ki, a fennmaradó részt nagyban szerbek alkotják (32%), de van bosnyák, albán, szláv-muszlin, és horvát kissebség is. Az ország pénzneme jelenleg az euró.

            Már a tervezési fázis elején támogatta ötletemet ekkor még leendő feleségem, Kustán Klaudia és barátom, Nagy Tamás is, akikkel az elmúlt években már több nagyszabású közös túrán is részt vettünk. Az előkészítés alatt végig úgy gondoltuk, hogy minden szempontból jót tenne egy negyedik ember a Csapatunknak. A mindössze 15 éves Bimbó Laci, volt tanítványunk és jelenleg jóbarátunk számára nem idegen fogalom a kerékpározás. Fiatal kora ellenére jó pár kemény sportban kipróbálta már magát, úgymint a vadvízi evezés, a hegymászás és a kerékpározás. Bár ilyen hosszúságú és nehézségű túrára még nem vállalkozott, áprilisban kékestetői emelkedőn bizonyította, hogy állóképességével nincs gond. Az, hogy lelkileg mennyire bírja a megpróbáltatásokat, úgy is csak a túrán fog kiderülni. Az együtt töltött 5 év alatt módom volt Laci túrához való hozzáállását megfigyelni, így teljesen megbíztam benne. A közös felkészülést idén sajnos nem sikerült megoldanunk, így mindenkinek a lelkére kötöttem, hogy egyénileg szoktassa hozzá izmait a hosszú távú megterheléshez. Tomi a Balaton körül túrázott barátnőjével, Bimby pedig napi rendszerességgel kerekezett lakóhelyén, Budafokon. Ő egyébként a kerékpározás hagyományos formája mellett, a jelenleg egyre nagyobb népszerűségeknek örvendő „divatsportágakkal” is foglalkozik, úgymint a „dirt” és a „downhill”. Nem mulasztottam el tudatosítani benne, hogy ezek a sportágak kiegészítőként nagyon jól alkalmazhatók, de teljesen másfajta képességeket kívánnak meg, így a felkészüléshez nem igazán járulnak hozzá. Bár ezt ő is nagyon jól tudta!

            Ugyanezzel a csapattal márciusban egy négy napos hátizsákos túrán vettünk részt Capri-szigetén, júliusban pedig többedmagunkkal a Svájci Alpokban gyalogtúráztunk. Így egy jól összeszokott gárdaként indultunk el otthonainkból a túra rajtpontjához: Dia Pápáról, Tomi Vasvárról, Bimby Budafokról, én pedig Szombathelyről.

Tovább a túrabeszámolóhoz

Két keréken a Nagyvilágban

A honlapot szerkeszti és a túrabeszámolókat írta: Puskás Zoltán (pusizoli).
A nagyvilagban.hu a következő, korábban az alábbi címeken elérhető weboldalat tartalmát egyesíti:

  • pusizoli.extra.hu
  • pusizoli.weboldala.net
  • pusizoli.notabringa.hu
  • usa.notabringa.hu

Az oldal tartalmi elemei - a forrás-megjelölés és szerzővel való egyeztetés után - szabadon felhasználhatóak.

Köszönjük látogatásod!

Közösségi oldalunk

© 2018 Két keréken a Nagyvilágban

Keresés

logo1

Túrabeszámolók

Tovább a hegymászós oldalra

Hegyi logo2

Free Joomla! templates by AgeThemes

This website uses cookies

A webhely cookie-k segítségével elemzi a forgalmat. A webhely használatával elfogadja a cookie-k használatát.
Statisztikák készítése céljából a felhasználási adatokhoz a Google is hozzáférhet.