2018 nyarán ismét elhagytuk a megszokott, biztonságos Közép-Európánkat, s kontinensünk legkeletibb részére látogattunk. Célunk, hogy a Kaukázus országait, Grúziát, Örményországot és Azerbajdzsánt felfedezzük. Kerékpáros szemmel egy nehéz, embert próbáló útvonalat terveztünk: aszfaltburkolat nélküli kétezres hágókon, kopár hegységek közt, vagy perzselő kősivatagban haladt utunk, de az út viszontagságai mellett igyekeztünk az országok szépségét is felfedezni, kultúráját befogadni.
 |
 |
 |
2011 márciusára sikerült nagyon olcsó jegyeket szereznünk a Kanári-szigetekre. S ha már így alakult természetesen a bringázás sem maradhatott ki. Bérelt bringákkal indultunk neki a sziget körbekerekezésének. Kaptunk hideget-meleget egyaránt!
2016 nyarán ismét komoly expedíciót terveztünk. Japán nevének puszta említése is ellentmondásos képzetek egész sorát idézi fel az emberben. Ősi szentélyek és hatalmas felhőkarcolók, kocka alakú autók és áramvonalas, villámgyors vonatok, kimonós gésák és öltönyös üzletemberek, nádtetős falvak és vibráló, neonfényben úszó városi dzsungelek. Hagyomány és modernitás furcsa egyvelege ez az ország, de éppen ettől felejthetetlen élmény. 35 nap és 3369 km élményei.
 |
 |
Lelkes csapat gyűlt körém 2010 nyarára tervezett egyhónapos, több mint 3000 kilométeres kerékpártúrára, melynek célja, hogy szülőhelyemről, Szombathelyről végig kerékpáron hódítsuk meg Európa legdélebbi pontját, mely a görögországi Krétától délre található Gavdosz-szigetén található. Sajnos a görög válság meghiúsította tervünket, de Krétát így is elértük és végigtekerhettünk csodálatos déli partvidékén. A hazaút során pedig még a Svájci-Alpokban is kerekeztünk egy keveset. Így összesen 3300 km-t tettünk meg 33 nap alatt.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Még 2007-ben az északi sarkkörön túli nászútunk után elterveztük, hogy visszatérünk erre az egyedülálló vidékre, hiszen annyi csoda maradt még, amire nem volt időnk akkor. Valójában ezt az utat folytattuk dél felé, Tromsø városából végig a Lofot-szigeteken, az RV17-es óceánparti úton, majd Dél-Norvégia hegyes vidékein át a fővárosig, Oslo-ig. A három hetes út során Norvégia újabb és újabb arca tárult fel elénk, megismerkedtünk a csodálatos hegyekkel, gleccserekkel, ugyanakkor nem egyszer ízelítőt kaptunk a komor, barátságtalan, esős arcából is.
A 2009-es túrákban egyébként is bővelkedő évet a horvátországi Velebit-hegység lábánál zártuk. Bejártuk Pag-szigetet és Zára (Zadar) környékét is, s természetesen a hágómászás sem maradt ki.
Egy nagy szelet, ami még kimaradt Európából. Franciaország észak-déli irányú átszelése, az El-Camino spanyol szakasza és Észak-Portugália. Nagy csapattal Nyugat-Európa útjain!
 |
 |
|
 |
2009 nyarára újabb "őrültséget" sikerült megálmodnunk. A tavalyi rideg északi vidékeken megedződött csapatunk melegebb vidékre vágyott és új kihívásokat keresett magának. Így került képbe az eddig ismeretlen Portugália és Andalúzia varázslatos, hegyes vidéke és tengerpartjai. De ha már kontinensünk legdélibb vidékére vetődtünk, túl nagy volt a csábítás, s az ismeretlen vonzása, így bő egy hetet Marokkó félsivatagos és hegyes tájain kalandoztunk. Ez aztán kaland volt a javából!
|
|
 |
 |
Amerika az emberiség egyetemes nagy álmának része. S ezt elsősorban az Amerikai Egyesült Államok testesíti meg. A kontinens nagyságú ország a maga végtelen változatosságával az első ízben idelátogató utazó számára kihívást, az egész életüket itt élők számára pedig izgalmas lét állandó forrását jelenti. Az amerikaiak a teremtés elkényeztetett gyerekei. Megannyi gyönyörű táj, a természet gazdag változatossága jutott nekik. Égbe nyúló hatalmas hegységek, végtelen puszták, mély és sötét völgykanyonok és tengernyi tavak birodalma ez, melyek méretükkel és színpompájukkal egyaránt lenyűgöznek. De az amerikai stílusú civilizációtól, annak ujjongó életigenlésétől nem lehet túl sokáig függetlenedni. Minden nagy város a találkozás új meg új kalandját kínálja.
 |
 |
Egy időben szinte minden évben terveztem Fertő-tó körüli kerékpártúrát. Ez az év nagyon jól sikerült, összesen 23 fő részvételével zajlott a 2 napos túra.
2012 októberében Tízfős csapat gyülekezett az idei év miden bizonnyal utolsó nagyobb lélegzetű kerékpártúrájára egy álmos, ködös későőszi estén, Vasváron. Egy hosszú, nehéz éjszaka után kellemes meleg napsütés köszöntött minket jó 400 kilométerrel odébb az Isztria-félszigeten Opatija üdülőváros környékén. Kerékpárra pattantunk, s nekiláttunk 4 napos túránk teljesítésének.
2008 volt az első év, amikor nemcsak a nyári főszezonban, hanem tavasszal és ősszel is szerveztünk túrákat. Október végén a Kvarner-öböl szigetei közül Cres-t és Lošinj-t jártuk be, mely a 2003-mas Alpok-Adria túrámról már ismerős volt, ezután pedig felkaptattunk az Isztriai-félsziget legmagasabb csúcsára az 1400 méteres Vojakra (Učka Nemzeti Park). Főleg vasváriakból álló lelkes csapat kísért ezen a 4 napos túrán.
2012 nyarán ismét Európa elhagyására készültünk. Tavalyi csapatunk nagyrésze "jól lakott" a nagyszerűen sikerült itáliai túrával, így idén egy könnyű, magyarországi kört vállaltak csak, mi hárman pedig tovább álmondtuk: egyre merészebbeket. Így esett a döntés Ázsiára, azon belül Törökország keresztültekerésére. Utunk során nem a könnyen, megközelíthető, népszerű desztinációkat vettük célba, hanem az ország középső, vad vidékén túráztunk. Nagyon jó döntés volt!
|
 |
2008 nyarán Európa egyik legesősebb, legzordabb vidékére vezetett utunk. A Skót-Felföld vad szépsége azonban a szinte mindennap a nyakunkba ömlő jéghideg csapadél ellenére is gyorsan megmutatkozott. Betegségek, testi, lelki megfáradás is nehezítette az utat, de így is egy örök emlék marad számunkra. Kalandok Európa nyugati szegletében Nagy Tamással és Bimbó Lászlóval.
 |
 |
|
 |
 |
Idén a szokásosnál kissé nehezebben szerveződött össze a túra, de a lényeg, hogy elindultunk. Bence cseh barátnőjével Martinával Budapestről utazott le vonattal még szombat délután, Tomi, Szita Laci, Zsuzska, Leskó Pisti és Jani Vasvárról érkeztek autóval Nagycenkre, én pedig Csornáról tekertem bringával a Fertő-tó irányába vasárnap hajnalban. Végül a szokásosnál kicsit később a fertőmeggyesi határnál állt össsze a 8 fős tókerülő csapat.
|
 |
2007 augusztusában folytattuk a "fehér foltok" feltérképezését. Európa eddig számunkra ismeretlen vidékére, Montenegróba terveztünk egy körtúrát. Csapatunk új taggal egészült ki, megérkezett hozzánk Bimbó Laci. Egy csodaszép, ugyanakkor igencsak embert próbáló 10 napot töltöttük, miközben bejártuk a kicsiny ország megannyi csodás helyét.
|
 |
 |
 |
2012 tavaszán ismét melegbe vágytunk. Célunk ezúttal a Baleár-szigetcsoport legnagyobbja, Mallorca volt, ahol egy 6 napos, 465 km-es túrát tettünk kölcsönkerékpárokkal Nagy Tomival és Horváth Krisztivel.
2006 nyarán az ausztria körtúra mellé ismét bevállatunk egy három hetes turnét a tavalyi "Zü-Mi-Ni"-s csapatból Tomival és Diával, s a negyedikként hozzánk csatlakozó Lackóval. A tavalyihoz hasonlóan ismét a Svájci-Alpokból indultunk, most már négyen, majd a Pó-síkság és a Francia-Rivéra következett. Itt azonban nem ért véget az út. A Pireneusokon keresztül Andorrán át egészen Katalónia fővárosáig eltekertünk.
|
|
|
 |
 |
|
Olaszország Európa talán legsokoldalúbb országa. Teljesen más képet kap az utazó a Dolomitok magasba törő csúcsai közt barangolva, a Pó-síkság végtelen egyeneseit járva, az Adriai-tenger homokos, vagy a Tirrén-tenger gyakran sziklás partvidékén utazva. 2004-ben Diával már egyszer vállalkoztunk az ország meghódítására, akkor Magyarországról indulva Velencén, Bolognán, Firenzén, Sienán és Rómán áthaladva egészen a Nápoly alatt lévő Capri-szigetéig jutottunk. 2011-ben ettől teljesen eltérő útvonalon, az Appenninek-hegyvonulatát követve tekertünk le Nápolyig, onnan pedig a Tirrén-tenger partján Szicíliáig. 9 napot töltöttünkel a Földközi-tenger legnagyobb szigetén, majd még plusz két napot Máltán. Fizikailag egy kifejezetten nehéz, ugyanakkor szemet gyönyörködtető kerékpártúra leírása következik.
|
 |
|
 |
 |
2005 nyarán az írországi tekerés mellé mégegy rövidebb túrát bevállaltunk. Bár nem volt olyan hosszú, de csodálatos helyeken vezetett. Életemben először ekkor keltem át át az Alpok kétezer méter feletti hágóján, majd az olasz alföld síksága után megpillanthattuk Francia Riviéra gyöngyszemeit: Monte Carlot, Mentont, Nizzát és Cannes-t. Kustán Klaudia, Nagy Tamás és Spanyó Andrea voltak társaim az alig ezer kilométeres úton.
| |
|
|
|
A honlapot szerkeszti és a túrabeszámolókat írta: Puskás Zoltán (pusizoli).
A nagyvilagban.hu a következő, korábban az alábbi címeken elérhető weboldalat tartalmát egyesíti:
Az oldal tartalmi elemei - a forrás-megjelölés és szerzővel való egyeztetés után - szabadon felhasználhatóak.
Köszönjük látogatásod!
